kritika, hírek, vélemény, vesszőparipa

2009. január 19., hétfő

Eastwood meghajolt, és elköszönt


Clint Eastwoodot utoljára láthatjuk színészként, ezért is érdemes megtekinteni a Gran Torinot. Aztán azért, mert mondjuk kifejezi vele azt az űrt, amit maga után fog hagyni, igaz a kamerák mögött tovább tevékenykedik majd rendezőként, de ettől még mindenkinek hiányozni fog az a jól megszokott karizmatikus arc, a hozzá tartozó személyiség, és az egész "Clint Eastwood mondanivaló" amik olyan egyedivé és örökkévalóvá tették. A Gran Torino tehát egy színész múlt lezárása, egy összegzés, nagyjából minden megtalálható benne, amit Clint képvisel. Egy gyönyörű hattyúdal, mely méltó helyet érdemel, mind a színész-rendező életében, mind a flimtörténelemben.

Clint Gran Torinoja egy idős veteránról szól, Mr. Walt Kowalskiról akiből az életigenlés legapróbb jegyei is kikoptak, zsémbes, utálja az embereket, képtelen kapocslatot teremteni a világgal, mélységesen rühelli a ferdeszeműeket és a feketéket, mindenkit. Egy nap azonban megváltoztatja életét, amikor eldönti, hogy férfit farag a szomszéd srácból, aki történetesen kínai, és a féltett 72'es Ford Gran Torinoját próbálta ellopni. Az öreg akarva-akaratlanul is közelebb kerül a fiúhoz és családjához, a környék tiszteletese naponta tesz nála látogatást, elhunyt felesége kérésére és a környékbeli bandák is megismerik, milyen kemény tud lenni egy öreg veterán.




A film egyszerre vonultat fel több nehéz és komoly témát, rasszizmust, megbékélést, az emlékek terhének fájdalmas súlyát, élet-halál kérdését, az előítéleteket, erkölcsösséget, morális problémákat és nézeteket, fiatalok-idősek közti generációs problémákat, a fiatalok romlottságát. Mindezek összessége tökéletesen rajzolja ki Walt személyiségét, az embert magát. Walt jól látja, hogy a dolgok nem úgy működnek, ahogyan azoknak kellene, és a saját elvei szerint próbál rajtuk változtatni, és sosem hagyja, hogy a környezete determinálja. Olyan jellem ő, akire szüksége van mind a társadalomnak, mind a világnak, az ember, aki őrzi mély erkölcsösségét és értékeit, aki nélkül a világ csak romjaiban dől. A fiatalok egy teljesen új generációja önző, tiszteletlen és semmiféle értéket nem ismer, nem becsül meg semmit, és senkit, mindenkin átgázolva harcol valamiféle totálisan deformált kényszerképzet és kitalált, blőd célokért, amelyek semmit sem érnek, és, amelyek már önmagukban is életképtelenek és haszontalanok. Azt hiszem ezt veheted tanulságnak. Mert, Te is közéjük tartozol. És ha az összes Walt eltűnik majd a bolygóról, akkor nagy szarban leszünk. Mi, fiatalok.

Kösz, Clint Eastwood. Kösz, hogy próbálod felnyitni félvak szemünk.

Nincsenek megjegyzések: