Pedig olyan jól indult volna a prodzsekt. Spielberg agyában 1996-ban megszületett egy film, amely röviden arról szólt volna, hogy a technika miként befolyásolja az emberek életét, hogyan tudunk együtt élni vele, illetve mi az a határ, ameddig nincs kárunk villámgyors fejlődéséből. De Steven túl elfoglalt volt hát betette jegyzeteit a fiókba és csak nemrég húzta elő őket újra. Kis ideig még úgy állt, hogy saját maga rendezi régi ötletét, de közbecsúszott - sajnos - az Indie 4 , a förgatókönyvet pedig D.J. Caruso- nak passzolta - szintén sajnos -, aki kapva-kapott a helyzeten és belefogott a Sasszem rendezésébe. Azt hiszem a probléma itt kezdődött. Caruso neve ismerősen csenghet mindnekinek; lehetne akár lemezlovas is, nevéből ítélve, de mégsem az, ő rendezte a Az Igazság Helyett, az Életeken Át, a Pénz Beszél, sőt a Disturbia című filmet is, egy igazi Hollywoodi jókisfiú ő, egy feszes gallérú iparos, aki szépen dugdossa nyelvét a stúdiók mézes bödöne felé. Mindenesetre szép hosszú nyelve lehet és puha,mint a baba segge, mert tömik pénzzel rendesen, csak egy valami hiányzik, az eredetiség. Mégpedig belőle.
Jerry Shaw ( Shia LaBeouf ) egy lúzer. Fénymásoló üzletben dolgozik, keveset keres, alkalmi pókerezésből fizeti a lakbért. Váratlan hívást kap otthonról, hogy bátyja meghalt, ezért hazautazik. Testvére a katonaságnál dolgozott, kettőjük közül mindig ő volt az erősebb, okosabb, megbecsültebb. A temetés után már megy is vissza, de még nem is sejti, hogy élete gyökerestől megváltozott. Szobájába lépve különböző dobozok és táskát fogadják, amik tele vannak fegyverekkel és a hozzájuk tartozó felszerelésekkel. Majd csörög is a telefonja, amiben egy édes női hang közli vele, hogy az FBI 30 másodpercen belül beront a szobájába, úgyhogy ha lenne szíves kitakarodni és fejvesztve menekülni, majd ő irányítja. Persze így is történik, FBI jön, Jerry menekül, de nem sokáig, mert elkapják és kikáltják közveszélyes terroristának. Nahát.
Rachel Holloman egy csini anyuka, aki egyedül neveli egy szem fiát Sam-et. A kissrác egy zenesuliba jár, ahol trombitálni tanul és épp egy fellépésre indul osztályával Washingtonba. Rachel egyedül marad pár napra, elmegy barátnőivel iszogatni egy bárba, madj pár hörpintés után megcsörren a telefonja. Azt hiszi, fia az, de rosszul hitte. Ugyan az a kedves női hang szólal meg, mint Jerrynél, és megkéri, hogy nézzen már át a túloldalra, ahol 4 kurva nagy kivetítőn a kis Sam-et láthatja, és közli vele, hogy kövesse az utasításait, vagy fia icipici popsija alól a vonat olyan gyorsan siklik majd ki, mint fing a gatyából. Rachel is halálra rémül. Természetes.
Közeben Jerry kiszabadul, persze a hang segítségével, és ahhoz az autóhoz irányítja, amiben Rachel ül. Így találkoznak ők. Romantikus. NEM.
És akkor tömören. Üldözi őket az efbíáj, a női hang minden lépésüket figyeli és a város összes létező digitális felületére üzeneteket, instrukciókat firkál, hogy Jerry most balra, Jerry még 3 megálló, satöbbi. A srácot terrorizmussal vádolják a fegyverek és testvére miatt, akinek relytéjes halála piszkálja a Nemveztvédelem csőrét, szó esik egy új "kritáy bombáról", ami pici és csillog, sőt még ékszert is lehet belőle készíteni, de egy bizonyos hang hatására akkorát robban, mint a picsa...
A film nem szól másról, mint a női hang forrásáról, egy gépről, ami, mint később kiderül önálló életre kelt és saját maga irányít mindent a városban, beleértve egy szupertitkos akciót is. A hang átlépi programozott határait és saját akaratából cselekszik, kezd kicseszni az emberekkel. Ráadásul egy gonosz piros gömb szeme van. Nem is kell sokat gondolkodnunk azon, vajon Caruso , vagy Spielberg honnan lophatta/ták/ az ötletet. Kubrick '68 - ban megrendezte a 2001 : Űrodüsszeiát, amiben egy HAL nevű gép, egy robot, melyet emberek programoztak saját maguk segítségükre tudatára ébred és arra, hogy pusztítani is képes ha meg akarnák semmisíteni. HAL volt az első program, amely önállóan gondolkodott, felülkerekedett az emberen. De ott van a Ghost in The Shell, melyben egy Puppetmaster nevű szellem hatol be a végtelen mátrixba és formálja kedvére az információkat. Itt is magukat irányítják a gépek, cselekszenek és ölnek. Kézenfekvő példa még a Terminátor, az I, Robot vagy a megható A kétszáz éves ember. Úgyhogy Caruso méregdrága tech-eposza semmiben nem nyújtott újat. Sőt. Ugyanazok a klisék és fordulatok jelennek meg benne, mint a többi világmegváltós-akció filmben. Kiszámítható jelenetek, sablon mondatok, merev, beállított, koreografált mozdulatok. Az autós üldözések és effktek látványosak, de nem sokkal többek, mint egy felturbózott Cobra 11 epizód. Félelemkeltés és látványorgia lett volna a cél, meg az Spielberg szerint, hogy : " amint a nézők kijönnek a moziból, rémülten kikapcsolják mobiltelefonjaikat." Hát kedves Steven ez nagyon nem jött össze, ahelyett, hogy kikapcsoltam volna, 2-3 -szor néztem rá, hogy mikor lesz már vége.
A szereplőkről. Shia-nak ez a 4. közös filmje Spielberg-gel, - hisz a rendezőlegenda volt a Sasszem producere. - hozza a megszokott formáját, semmi különös a srác, középszernél azért több, de, hogy mikor bújik elő belőle az igazi tehetség azt senki nem tudja. Billy Bob Thornton a keménykedő FBI ügynök, aki olyan szürkén adja a karakterét, mint a haja színe. Rosario Dawson aka. Zoe Perez, a légierő ügynöknője annyiból érdekes, hogy itt is szép és szexi a kis kosztümjében.
A Sasszem nálam igen csak a vártnál alul teljesített. Új köntösbe próbált öltöztetni egy öreg testet, amin a bőr már akkor feszesebb volt, amikor ő még meg sem született. Bár lefogadom, ha Spielberg rendezte volna, nem lett volna csalódás, kár volt Carusora bízni. Összessgégében egy átlagos akciómozi, buta ilyesztegetéssel, aminek az alapfelvetése, miszerint az emberek által írt bonyolult és szuperokos programok, gépek egyszer majd ellenünk fordulnak, még izgalamsnak is tűnhet, csak nem kéne ilyen halál komolyan előadni. Popcorn mozinál nem több. 10-ből max 5.5 -öt érdemel. Gyengeség.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése